2010. január 5., kedd

13.

Számok. Gondolatok. Érzések.
Tiszta gondolatok. Tiszta érzések.
Nincsen olyan része az életünknek, ahol ne lennének számok, a maguk egyszerű vagy bonyolult valóságukkal.
Szeretem, ahol számok vannak, hiszen a számoknak rendje, jelentése van. Nincs egy szám sem tartalom nélkül.
(Az általános iskolás matektanáromat a mai napi látogatom, pedig már lassan 80 éves. Nekem élmény még most is a matek.)
Rényi Alfrédtől Fibonacciig, Obádovits Gyulát ne hagyjuk ki, jó fejek voltak. Persze volt még jónéhány, pl. az a nyelvnyújtogatós "pasas" is.
No igen, a 13-as.
Szerencsés vagy szerencsétlen. Szerintem egy szám csak szerencsés lehet (most kizárólag pozitív egész számokra kell gondolni), hisz tök jó szomszédai vannak, legtöbbje osztható egy másik pozitív egész számmal, s ha mégsem, akkor pedig különleges (ezt száméknál prímnek hívjuk), szorozni pedig akármelyiket lehet, bármelyikkel. Összeadhatók és kivonhatók.
Tehát szerencsés.
És én is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése