Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy gyönyörűséges tündér. Hófehér ruhájában olyan volt, akár egy tündöklő hópihe. Oly szép volt, hogy a fején lévő pici aranykoronát észre sem lehetett venni, mert akárki emberfia meglátta, nem tudta levenni a tekintetét az arcáról.Szépsége mellett kedvessége volt a másik kincse.
Bőkezűen bánt velük.
Akárki ránézett, mosolyogva tekintett vissza.
Bárki szólt hozzá, kedvesen válaszolt.
Nálam lakik ez a tündér.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése